Az EU-n belül Magyarország a tagállami középmezőny alsó harmadában helyezkedik el. A lemaradás különösen markáns az Online Szolgáltatások Indexe (OSI) dimenzióban. Az infrastruktúra és a képzett munkaerő adott, de a jogi és szervezeti feltételrendszer nem képes ezt a potenciált éles szolgáltatásokká alakítani.
EGDI 2024 — E-kormányzati Fejlettségi Index ENSZ 193 ország rangsora | Forrás: UN E-Government Survey 2024 Top-10 ország Magyarország EU társország 0 0.25 0.50 0.75 1.00 EU átlag ~0.83 Dánia 0.9847 #1 Észtország 0.9727 #2 Szingapúr 0.9691 #3 Finnország 0.9645 #4 Dél-Korea 0.9614 #5 Szaúd-Arábia 0.9559 #6 Hollandia 0.9555 #7 ... 51 pozíció ... Bulgária 0.8200 #55 Magyarország 0.8043 #59 Szlovákia 0.8003 #60 Románia 0.7400 #72 HU alindexek EGDI 2024 komponensek Humántőke (HCI) 0.8703 erős alap Infrastruktúra (TII) 0.8282 közepes Online szolg. (OSI) 0.7144 kritikus lemaradás DK OSI: 0.90+ Gap: -0.19 pont Az OSI a szolgáltatási réteg (L5-L6) mérőszáma

Az ENSZ 2024-es EGDI rangsora szerint Magyarország a 193 vizsgált ország közül az 59. helyen áll 0,8043 ponttal. A mezőny csúcsán Dánia (0,9847), Észtország (0,9727) és Szingapúr (0,9691) áll -- a lemaradás strukturális, nem pusztán fejlesztési különbséget takar. Az EU-n belül Magyarország a középmezőny alsó harmadában helyezkedik el, Bulgária (55.) és Szlovákia (60.) szomszédságában.

A három EGDI-alindex rámutat az aránytalanságra: a humántőke (0,8703) és a telekommunikációs infrastruktúra (0,8282) viszonylag erős alapot ad, de az Online Szolgáltatások Indexe (OSI = 0,7144) jelentősen elmarad a vezető országok 0,90 feletti értékétől. Az infrastruktúra és a képzett munkaerő tehát adott, de a jogi és szervezeti feltételrendszer nem képes ezt a potenciált valódi digitális szolgáltatásokká alakítani.