Az L0-L1 szint alapvetési kérdése nem technológiai, hanem közpolitikai: milyen viszonyban áll az állam az állampolgárával a digitális térben? Az Alaptörvény és a Dáptv. együtt az EU egyik legerősebb jogszabályi alapját adják — de amíg nincs adathozzáférési napló és algo-regiszter, az állampolgárok bizalmát nem jog, hanem csak hit alapozza meg.
A digitális közigazgatás éllovas országai három alapvető elvvel válaszoltak az L0-L1 szint közpolitikai kérdésére: digitális alapértelmezés (F1), értékalapú és emberközpontú kormányzás (F2), és bizalom-alapú tervezés (F3). Magyarország az F1-nél az EU-ban is ritka, alkotmányos szintű jogszabályi alappal rendelkezik (Alaptörvény XXVI. cikk + Dáptv. 7.§). Az F2 értékdeklaráció szintén adott, de az emberközpontú tervezési kultúra rendszerszintű hiányosságot mutat.
A legmarkánsabb strukturális különbség az F3 bizalom-alapú tervezésnél jelentkezik: adathozzáférési napló, algo-regiszter és fokozatossági kötelezettség hiányában az állampolgárok digitális rendszerbe vetett bizalmát nem jogszabályi garancia, hanem kizárólag intézményi jóhiszeműség alapozza meg — ez a digitális adoptáció egyik legkeményebb korlátja.