A 2030-as eID-cél önkéntes adaptációval elérhetetlen — kötelező digitális csatorna nélkül Magyarország garantáltan lemarad. Azonban Magyarországon a digitális írástudás alacsonyabb szintje és a vidéki internet-elérés egyenetlensége miatt a kötelező digitális csatorna használat azonnali bevezetése szociálisan kizáró hatású lenne — ezért a dán modell átvételéhez párhuzamosan szükséges a digitális segítőpontok (pl. Kormányablak-alapú digitális asszisztencia) kiépítése is.
Az Európai Bizottság 2030-as Digital Decade programja négy pillérre épül, amelyből a közszolgáltatások digitalizálása közvetlenül kötelezi Magyarországot: 80%-os eID-penetráció, 100%-ban online kulcsszolgáltatások. Magyarország ~51%-os eID-penetrációja 29 százalékpontos lemaradást jelent, ami nem technológiai, hanem strukturális adoptációs probléma — az észt, dán és finn példa azt mutatja, hogy a magas elfogadottság a kötelező digitális csatorna bevezetéséhez és a mindennapi élethez kötődő integrációhoz (bankolás, adóbevallás) kapcsolódik.
A dán modell 1:1 átvétele szociálisan kizáró lenne: a kötelező digitális csatornát párhuzamosan ki kell egészíteni digitális segítőpontokkal (Kormányablak-alapú asszisztencia), figyelembe véve a magyar vidéki internet-elérés egyenetlenségét és az alacsonyabb digitális írástudási szintet.